7. fejezet

Először is nagyon  nagyon nagyon sajnáljuk, hogy eddig nem jött fejezet de hát végzősök vagyunk és nem mindig jut időnk írni. De végre megérkezett ezt a rész is remélem nagyon tetszeni fog nektek ez most csak Ir szemszögű lesz és majd Sári hozza a következőbe a saját nézetéből. Nagyon köszönjük Evynek aki mindig ír nekünk komit. Jó olvasást puszi Irina.

Ir szemszöge:

Mikor haza értünk beültünk a konyhába és öntöttem mind kettőnknek inni aztán rögtön letámadtam Sacit, hogy mi volt mikor nem voltunk ott Kellan-nal mért viselkedett olyan furcsán mikor rá kérdeztem forgatáson.

- Sac mi történt közted és Jay között olyan furcsán viselkedtek?
- Hát ugye te eltűnté Kellel és hát én mikor megjöttem a többiekhez nem láttalak sehol se téged se Kellant kezdtem kicsit aggódni meg minden és hát  megkérdezetem Jayt hogy merre vagytok ő mondta, hogy elmentetek és majd jöttök és ne aggódjak. De nem is ez a lényeg hanem elkezdtem vele hülyéskedni, hogy tejesen olyan lesz, mit  Edward már mit gondolatolvasó mert kitalálta mennyire aggódok érted gondolatban- magyarázta nagy hévvel még a kezeivel is mutogatott nagyon aranyos volt- aztán azt is mondta hogy olvas most a gondolataiban és tudja hogy én is azt akarom amit ő megcsókolni.Aztán már csak azt vettem észre, hogy megcsókol érted Ir megcsókol isteni volt életem eddigi legjobbja volt- mosolygott aztán az arca elkomorodott- csak hát az a barom Tay közbe szolt és elváltunk én meg belenéztem a szemébe és hatalmas megbánás volt. Persze én rögtön azt hittem amiatt mert neki nem volt jó vagy nem is tudom, de fogtam magam és felpattantam és ahogy csak tudtam az autóhoz rohantam. De még mielőtt beszállhattam volna Jay elkapott és megint megcsókolt annak ellenére, amit láttam a szemébe persze én viszonoztam aztán elhúzódott és elmagyarázott mindent, ahogy én is tettem és kiderült, hogy nem csak én érzek iránta többet, hanem ő is érzi azt amit én. Jaj Ir én olyan boldog vagyok, most azt te el se tudod képzelni- mosolygott mint a tej be tök nagyon jó volt így látnom rég nem láttam már ilyen boldognak.
- Ennek nagyon nagyon örülök én tudtam ahogy rád néz nem egy szimpla barátként nézett rád hanem mint valami kincs lennél számára- mosolyogtam rá és megöleltem szorosan amit ő viszonzott. Nem akarunk valamit enni?- kérdeztem mivel még ma nem ettem semmit és kezdtem megérezni a hatását.
- De persze együnk csináljak valamit vagy inkább rendeljünk?
- Inkább rendeljünk, mondjuk együnk pizzát, ha neked az megfelel?
- Tökéletes akkor a kedvencedet megrendelem, de ugye tudod, nem szabadulsz attól, hogy elmond, mi van közted és Kellan közt mért nem mondtad el nekem, hogy ismered?- nézet rám kérdőn én csak mosolyogtam és azt válaszoltam
- Majd ha megkaptuk pizzát akkor mindenre választ fogsz kapni de én most megyek átveszem valami kényelmesebbre a ruhámat!- aztán már fel is szaladtam és kerestem valami sokkal lazább rucit.
Lementem a földszintre és rögtön megéreztem a kedvenc pizzám illatát hawaii pizza sok-sok sajttal imádom. Lehuppantam barátnőm mellé a kanapéra és elmeséltem neki mindent, amire csak kíváncsi volt.

Miután mindent megbeszéltünk és már készülődnünk is kellet, hogy időbe elkészüljünk, így hát mindketten elvonultunk kicsinosítani magunkat. De én még gyorsan elrendeztem turcsit is, aki egésznap kint volt az udvaron adtam neki friss vizet meg enni meg még pár percet játszottam is vele, amit nagyon élvezett a kicsikém aztán már siettem is fel. Először a gyönyörű fürdőmbe mentem ott megengedtem a vizet a kádba és tettem bele egy kis fürdősót is, bekapcsoltam a laptopomat és a kedvenc zenéimre lazultam el a kádba. Mikor már úgy éreztem elég ideig áztattam magam a vízben gyorsan megmostam még a hajamat is. Közben halkan dúdoltam az épp szóló számot, ami kicsit fel is pörgetett az estére.
Kiszálltam a kádból és alaposan megtörölköztem a hajamat becsavartam egy törölközőbe és bementem valami alkalomhoz illő ruhát keresni, de nagyon nem tudtam eldönteni mibe menjek. Viszont megakadt a szemem egy türkizkék színű ruhán és egy hozzá illő szexi fehérneműn is, a ruha combom közepéig ért és pont eleget takart, de azért éppen annyit enged mutatni, amennyit annak kell, valamint hozzá illő fekete magas sarkút és hozzá készítettem még egy szíves fekete fülbevalót és egyszíves fém karkötőt is.
Ez után visszamentem a fürdőbe megszárítani a hajam, amiket lágy hullámokba csavartam, s így  szépen omlott a vállamra, utána felraktam a sminket, ami kiemelte a szemeimet. Végre elkészültem mindennel felvettem a ruhám is és belenéztem a földig érő tükörbe és elégedettem néztem meg magam, hogy jó munkát végeztem. Kikapcsoltam a laptopomat és elindultam a konyhába hátha már Saci is végzett, de hát nem volt szerencsém ezért készítettem magamnak egy teát, míg várok rá. Még beengedtem a házba a kicsikémet elkezdtem vele játszani addig még kész nem lett a teám. Aztán mire megittam a teát Saci is leért és ő is igen ki tett magáért valószínű Jay miatt ezen a gondolaton jót mosolyogtam.
- Fantasztikusan nézel ki, jól kicsípted magad csak nem Jackson miatt történt mindez?- kérdeztem mi közben felhúztam a szemöldököm és mosolyogtam rá.
- Öööö hát, de miatta –mondta elpirosodva- mért szerinted tetszeni fogok neki így? Jaj, úgy félek, hogy nem fogok neki tetszeni ez a ruha már a 4. szett, amit felveszek a bulira, jaj istenkém. - aggodalmaskodott, de feleslegen
- Hééé hééé Sári nyugi nagyon csinos, vagy és ha Jacksonnak nem lesz ettől a rucitól beindulva, akkor semmitől hidd, el nekem nagyon nagyon jól nézel ki! - hangsúlyoztam ki a nagyon szót, mert tényleg fantasztikusan festett abba ruhába.
- Köszönöm te mindig meg tudsz nyugtatni Irina, de ugye tudod, te sem panaszkodhatsz, ez a ruha fogadom ha Kellan meglát ebbe a ruhába tuti, hogy nem fog magával bírni azt most garantálom neked. - mosolygott
- Hát remélem-mosolyogtam sunyin - na de induljunk, mivel megyünk?
- Én úgy gondoltam taxival hátha iszunk valamit és hát a kocsimat nem szívesen hagynám ott.
- Nekem oké mindjárt kérek egy taxit!
- Oké addig még összeszedem a maradék cuccomat- mondta miközben már ment ki a konyhából.
Én gyorsan hívtam magunknak egy autót, míg megérkezik, addig felkapok egy vékony fekete bőrkabátot és egy kistáskát, amibe a legfontosabb cuccok férnek ilyen az irataim a telefonom meg hát pénz. Mire leértem addigra már várt ránk a taxis gyorsan szóltam barátnőmnek, hogy itt autó értünk beszálltunk és megadtuk a címet egész úton csacsogtunk össze vissza mindenről. Ezzel hamar elment az idő is mikor odaértük gyorsan kiugrottuk a kocsiból én meg lefagytam mikor mennyi ember áll a bejáratnál hosszú sorba egészen az utca sarkáig én meg teljesen megrémültem, hogy mi hogyan fogunk ide bejutni és ennek hangot is adtam  
- Saci hogyan fogunk mi ide bejutni nézd mennyi az ember - mutattam a tömeg felé, aki ott vártak az ajtónál, hogy bejussanak az épületbe.
- Jaj Ir te ezen ne aggódj nekünk ez a törzshelyünk minket soron kívül is beengednek – aztán megjelent az a nagy mosollyal az arcán - na, gyere menjünk, remélem már a többiek bent vannak- és közben el kezdett a bejárat felé ráncigálni.
- Ohhh értem –csak ennyit bírtam kinyögni és még mindig ráncigált a bejárat felöl, ahol egyre jobban lehetet hallani a dübörgő zenét, ami bent szól. Mikor oda értünk Sári rögtön egy magas izmos férfihez lép és el kezd vele beszélni egyszer csak a nevemet hallom mire oda fordulok, Saci meg egy húzással maga mellé húz és bemutatta azt akivel eddig beszélt. A férfi neve Dan volt egy kedves vicces pofa volt gyorsan megtaláltuk a közös hangot az alatt a pár perc alatt míg beszéltünk végül bementünk a dübörgő épületbe. Pár pillantat kellet,hogy megszokjam azt a hangos zenét és legalább barátnőm hangját ki tudjam venni a zsivajból.
- Gyere menjünk az asztalunkhoz remélem a többiek már ott vannak-kiabálta oda nekem én meg csak bólogattam mert féltem ugye hallja meg amit mondok neki. Így hát követtem mikor már majdnem oda értünk és azt is láttam kik vannak, ott rá kellet jönnöm arra, hogy sajnos az nem volt ott akit én annyira akartam volna. De remélem nem látták ők azt, hogy elszomorodtam pár pillanatig, de aztán majd gondoltam később jön majd így újra mosolyt csalt az a gondolat a számra, hogy nemsokára itt lesz velem és láthatom. Tudom, hogy nem vagyunk együtt de át akkor is annyira szeretem amikor a közelemben van. De mivel már ott is voltunk az asztalnál így abba hagytam a gondolat menetemet és köszöntem azoknak, akik ott voltak Ashnek, Nikkinek, Kristennek, Robnak, Taynek,  és már ott volt Jackson is aki mellé azonnal társult az én drága Barátném annyira aranyosak voltak együtt. De sajnos csak Kellan hiányzott,  de nagyon, de nem fogom előttük kimutatni, hogy valami baj van inkább elmegyek inni valamit ezért szóltam Sacnak is.
- Saci elmegyek iszok valamit, te kérsz valamit?- kérdeztem egy halvány mosoly kíséretében
- Menj csak és köszi nem kérek majd iszok Jacksonéból ha majd nagyon kell – mosolygott rám. Én meg mentem a pulthoz mivel elég sokan álltak ott így egy kicsit várnom kellett mire végre rendelhettem mivel semmi kedvem nem volt alkoholt inni így csak egy alkoholmentes koktélt rendeltem. Mikor megkaptam leültem egy üres helyre  és magamba gondolkodtam mi lehet Kellan-nel. A  dübörgő  zene a fejembe szól és már minden hülyeség megfordul a fejembe egyre örültebbnél- örültebb dolgok cikáztak a fejembe, hogy mi lehet vele. Egyszer csak valaki egy puszit nyom az arcomra én meg döbbenten fordulok meg ki volt az a bátor jelentkező aki ezt megmerte csinálni.

Boldog szülinapot!

Boldog 27. Születésnapot kívánunk Kellan Lutz-nak !!! <3

6. fejezet

Sziasztok meg is hoztuk a következő fejezetet jó olvasást reméljük tetszik majd mindenkinek. 
Puszi Ir&Shara




Irina szemszöge:


Egyszer csak megláttam merre tartunk a lakókocsik felé. Ő megállt az egyik előtt amire ki volt írva Kellan Lutz én csak mosolyogtam egyet ezen.
-Itt beszélhetünk és senki nem fog megzavarni-mondta és közben jó végigmért és nagy mosoly terült szét az arcán de most nem hagyom magam
-Csak nem tetszik amit látsz?-Kérdeztem kissé csipkelődve
-Oooo dehogynem nagyon is tetszik amit itt látok-ért fülig a szája
-Ennek igazán örülök-mosolyogtam ártatlanul rá ez alatt kinyitotta az ajtót és előre engedett
-Köszönöm-mosolyogtam még mindig mikor beléptem elcsodálkoztam mi minden van benn egy ekkora lakókocsiban volt benn egy kanapé tv ha jól láttam egy kisebb fürdő helységet is bele tuszkoltak igazán hangulatos volt a mamagondján. Kell leültetett a kanapéra közben megkérdezte kérek e inni csak egy vizet kértem eddig nem is láttam hogy még egy kisebb hűtő is van benn. Oda adta és leölt mellém a és szembe fordultam vele ő is így tett közben egymás szemébe néztünk és én megint elvesztem a csodálatos kék szemébe. Aztán észbe kaptam, hogy beszélni akartam vele azért jöttünk ide aztán nagy nehezen de megszólaltam
-Kellan-szóltam hozzá mivel azt se tudtam, hogy kezdjek ennek az egésznek-remélem nem fogsz rám haragudni amit mondok-néztem a szemébe de csak értetlenséget láttam így hát elkezdtem mondani- hát ugye tegnap találkoztunk és hát szörnyen restellem de nem ismertelek meg-hajtottam le a fejem szomorúan de folytattam- tudtam hogy valahonnan ismerős vagy de annyira nem akartam ezzel foglalkozni és csak élvezni akartam a társaságod mivel tegnap nagyon jól éreztem magam veled aztán ma reggel pedig eszembe jutott, hogy igazából ki is vagy és annyira megörültem annak, hogy láthatlak ma mivel tegnap említetted hogy ma dolgozol és remélem,hogy itt leszel.-fejeztem be a mondókám és a szemébe néztem ő csak nézett engem és szerintem nem tudja ez hova tenni ezt az egészet.-Bocsánat nem akartalak letámadni ezzel de úgy éreztem tudnod kell az igazságot.-és ismét lehajtottam a fejem nem fogom túlélni ha nem bocsél meg már most érzem,hogy ez sokkal több mint egy barát az én számomra.
-Ir -szólt hozzám lágyan közben felemelte a fejemet- Köszönöm, hogy elmondtad mind ezt és valahogy sejtettem ,hogy nem ismertél meg de nagyon reméltem nem csak eljátszód, hogy nem tudok mi az a Kellan Lutz meg minden aztán közben meg belül ujjongsz, hogy milyen könnyen átlehet verni ezt a barmot
-Héé nem vagy te barom és egyáltalán ki lenne ilyenre képes?-kérdeztem  kicsit feldúlva
-Hidd el Ir már nem egyszer találkoztam olyannal, de reméltem te nem olyan vagy mint azok mert azt nagyon bántam volna hidd el nekem.-közben rám mosolygott és én se bírtam ki, hogy ne mosolyogjak vissza rá.
Még beszéltünk sok mindenről egyszer megnézem az órám és azt láttam menyire elszaladt az idő már csak 20 perc volt vissza Kell szünetéből.
-Szerintem ideje vissza menni a többiekhez mindjárt kezdődik a felvétel.-kicsit elszontyolodtam, hogy el kell majd válnom ez az 1 óra is olyan gyorsan telt el.
-Oké menjünk-kelt fel ö is a kanapéról
Miután kimentünk a lakókocsiból eszembe jutott az amiről tegnap beszéltünk muszáj volt megkérdeznem el vinne e még mindig megmutatni a várost.
-Kell-szóltam hozzá- kérdezhetnék még valamit?
-Persze mond csak-mosolygott annyira imádom ha mosolyog héé Ir térj vissza róttam meg magam gondolatba.
-Ööö hát tegnapiról lenne szó ugye mondtad hogy elviszel a városba -ő erre csak bólintott-és hát azt szeretném tudni hogy áll e még ez?-kérdeztem félve
-Hát mi ez a buta kérdés persze, hogy áll szívesen megyek veled el -nagy kő esett le a szívemről mikor ezt kimondta
-Köszönöm szépen akkor holnap ott ahol össze futottunk?
-Hát ha ár úgy is tudom hol laksz arra gondoltam elmennék eléd ha nem baj-mondta olyan aranyos volt ahogy ezt mondta
-Nekem nagyon is megfelel, akkor ugyan úgy 10kor?
-Aham nekem még mindig jó
Közben vissza értünk a többiekhez de nem láttam sehol barátnőmet se Jay-t de most nem nagyon tudtam vele foglalkozni mivel egyszer csak meghallottam, hogy valaki  intézi szavait
-Hát ti meg hova tüntetek ennyi ideig csak nem...-de nem tudta befejezni Taylor mert Kell közbe szólt
-Kisgyerek abba hagynád?
-Jóvan rontsd el a kis játékomat- mondta tetet durcáskodással olyan volt most tényleg mint egy kisgyerek
-Ne is foglalkozz vele-szolt hozzám miközben én hálásan néztem rá, hogy nem engedte befejezni Tay-nek a mondatot habár semmi nem történt ott. Egyszerűen képtelen voltam elszakadni a tekintetétől tejesen megbabonázott, elvesztem a gyönyörű szép kék szemeiben.
-Nézd  már mindjárt lesz még egy turbékoló párunk úgy nézik egy mást még a szemük se rebben főleg Ir még pislogni se pislogott eddig.-halottam már megint Tay hangos nevetését de nem érdekel akkor se akarok elszakadni ezektől a gyönyörű szempáraktól.-Héé Ir meddig tudsz pislogás nélkül nézni?-Erre már tényleg muszáj volt elszakadnom Kell tekintetétől.
-Hát biztos, hogy tovább mint te!
-Ezt vegyem kihívásnak?
-Annak is veheted felőlem, én mindig készen vagyok egy kis harcra
-Oké akkor itt és most harcoljunk tuti, hogy nem győzöl le!-szögezte le és azt hitte meghátrálok tőle de én nem olyan vagyok mint hitte
-Rendben de mi legyen a tét?-tettem fel a kérdést mire ő is gondolkodóba esett mire én oda hajoltam hozzá de szerintem nem nagyon értette mi van így belesúgtam a fülébe-mi lenne ha csak mi tudnánk mi a vesztes feladata legyen meglepetés számukra és akkor lesz mikor a másik mondja ha neked ez így megfelel de ha nem  és meghátrálsz nekem az is jó
-Nekem rendben én benne vagyok úgyse fogsz tudni legyőzni-mondta ő is a fülembe után mind a ketten elmondtuk mi a vesztes feladata mind ketten beleegyeztünk és nekilátunk farkasszemet nézni egymással csak azt hallottam, hogy körülöttünk csak röpködnek a poénok de nem tudtam rájuk figyelni mert nem hagyhattam, hogy a kisgyerek győzzön ellenem. Egyszer csak Tay elfordult úgy mind mindenki más egy irányba én pedig öröm ujjongásba kezdtem és Sári nyakába ugrottam és megköszöntem és elmagyaráztam mi volt ez az egész. Rá kérdeztem merre jártak amire mindenki felkapta a fejét és nem értettem mért na majd kikérdezem otthon gondoltam magamba, Jay egy frappáns válasszal kivédte magukat de én sejtettem mi áll ez az egész mögött és Ash segített nekik és utána hozzám fordul és elkezdtünk minden féléről csacsogni ami elterelte a figyelmet. Beötlött, hogy mi lenne ha elmennénk bulizni egyet ma még úgysem voltam itt mióta itt vagyok fel is vetettem az ötletem Ash-nek aki rögtön benne volt és megkérdeztük a többieket, hogy mi lenne ha este elmennénk együtt bulizni erre persze mindenki igent mondott és ennek én nagyon örültem főleg az, hogy Kell is ott lesz velünk. De sajnos el kellet menniük mert kezdődött újra a forgatás elköszöntünk Sárival mindenkitől és hazaindultunk kovácsival hogy elkészüljünk az esti partira.


Shara szemszöge:

Amint megéreztem ajkait az enyémeken, már tudtam ki az én titokzatos támadóm. Ohhh igen Jay volt és bár az előbb a szemében megbánást láttam, most mégis viszonoztam a csókot. Sajnálatomra nem volt hosszú , mert Jay elhúzódott, de a csók közben a keze a derekamra csúszott és még mindig nem engedett el. Nem tudtam mire vélni ezt a viselkedést, így hát nem maradt más választásom, mint hogy a szemébe nézve megkérdeztem:
-Miért bántad meg, hogy megcsókoltál engem?-kérdeztem. Erre ő lehajtotta a fejét és nem nézett rám, ettől megijedtem. Vajon mit akar mondani ami ennyire szörnyű, hogy nem tud a szemembe nézni? tettem fel magamban a kérdést.
-Én nem bántam meg-kezdte, mire én felmorrantam-várj ez így nem teljesen igaz. Én nem azt bántam meg, hogy megcsókoltalak, hanem azt, hogy akkor csókoltalak meg, és ez volt az elő csókunk. Ami valljuk be egy igazán fontos lépés egy kapcsolat kialakítása során- magyarázta, én meg csak hallgattam és kezdtem rájönni, hogy hova is akar kilyukadni-és én nem így akartam. Nem így kellet volna megtörténnie, egy romantikus estén miután elvittelek vacsorázni vagy megnéztünk egy mozit , amit persze te választottál ki, és utána mondjuk haza kísérlek vagy haza viszlek az autómon és a bekísérlek a bejárati ajtóig és ott ahol csak kettesben vagyunk és nincs senki és semmi aki megzavarhatna, csak is ott és csak akkor ha látom, hogy te is vágysz rá.-mondta egyre több érzelemmel a hangjában. Sajnálom, de az előbb ott bent, muszáj volt annyira csábítóan néztél rám és már az is felhúzott ahogy a fülembe suttogtál és az ajkad megérintette a fülem- vallotta meg töredelmesen az okait.- Remélem most már érted az én indokaimat-mondta, de utána feltett egy kérdést amire nem tudtam, mégis hogyan válaszolhatnék.-De te miért futottál el?
-Én öööööö hát az úgy volt, hogy eszembe jutott, hogy a napszemüvegemet a kocsiban hagytam és nagyon zavart a fény, így gondoltam gyorsan elfutok érte- mondtam, de még én sem hittem el ezt az indokot, de reméltem talán mégis elhiszi.
-Nem hiszek neked -mondta és ezzel elszállt minden reményem.- Tudom , hogy nem ez volt az oka, de nem értem miért nem mondod el nekem az igazat-mondta megbántva-én mindig elmondtam  a véleményem és eddig nem hazudtam neked, de ha te úgy gondolod , hogy nyitni kéne egy új fejezetet ahol mi, egymás barátai hazudunk egymásnak. Hát legyen, rajtam ne múljon -mondta egyre dühösebben.-Csak egyet jegyezz meg jól, igaz barátokat nehéz találni.-mondta és ezzel be is fejezte a mondanivalóját és visszaindult, de én ezt nem hagyhattam, ezért utána kiáltottam, de nem állt meg , így csak egy lehetőségem maradt. Utána futottam és most én alkalmaztam az ő módszerét megcsókoltam, de ez csak egy rövid csók volt. Reméltem, hogy most már nem fog elfutni, így hát most neki álltam kiönteni a lelkem:
-Figyelj-mondtam neki -ne szakíts félbe, mert ha megteszed, lehet hogy nem tudom majd folytatni-erre ő csak bólintott- Szóval , bocsáss meg, hogy hazudtam és nem állt igazán szándékomba, de úgy gondoltam, vagyis inkább csak reméltem, hogy elhiszed amit mondok és nem fogsz kérdezősködni, de már ismerhetnélek annyira, hogy tudjam te nem vagy ilyen . Sajnálom -mondtam még egyszer  most már lehajtott fejjel álltam előtte és csak így folytattam- Az a csók eddigi életem legjobb csókja volt és lehet , hogy te nem így gondolod, de ez most nem ide tartozik. Az , hogy te megcsókoltál engem, az egy olyan dolog volt amire én nagyon is vágytam, de nem gondoltam, hogy valaha is be fog következni-mondtam egyre gyorsabban és csak azon csodálkoztam, hogy még nem szakított félbe, most jött a legnehezebb rész és a bátorságom kezdett elhagyni, de ekkor felrémlett bennem az elmúlt pár perc eseménye és tudtam, hogy folytatnom kell, még akkor is ha ezzel kockáztatom a barátságunkat, így hát vettem egy nagy levegőt és belekezdtem- már csak egy dolog van, amit be kell vallanom, én egy ideje többet érzek irántad, mit puszta barátság, azt hiszem beléd szerettem és amikor az előbb megcsókoltál és utána a szemedbe nézve csak megbánást láttam, azt nem bírtam elviselni-mondtam egyre szomorúbban- és ezért futottam el onnan. -most már a sírás is kerülgetett, de ő még mindig nem szólalt meg. Egyszer csak egy kéz kényszerített arra, hogy felemeljem a fejem, nem tudtam elképzelni, hogy mit akarhat még, hisz már így is mindennek vége, gondoltam magamban, az első mondata eloszlathatta volna kétségeimet, de nem ez történt.
-Miért nem szóltál előbb-kérdezte, én meg csak álltam ott és éreztem, hogy minden energiámra szükségem lesz, hogy végig kibírjam ezt a beszélgetést, sírás nélkül.
- Azért, mert tudom, hogy te nem érzed ugyanazt, de nem baj. Nem kell aggódnod, hogy mostantól rád cuppanok, mint egy pióca és a véredet szívom majd.
-Figyelj-mondta elég keményen-most te ne szólj közbe, oké?-kérdezte
-Igen-válaszoltam, mert éreztem, hogy válaszra vár.
-Szóval, te honnan tudod, hogy én mit érzek?-kérdezte , de válaszra időt sem hagyva folytatta-Ez az egyik a másik, szerinted ha nem akartalak volna megcsókolni akkor megteszem?-tette fel a következő kérdést, ami kicsit meglepett és épp kinyitottam a számat, de most sem engedte meg , hogy válaszoljak, pedig biztos látta rajtam, hogy mondani akarok valamit.-A harmadik és végső mondani valóm pedig az, hogy én is így érzek irántad és én nem bánnám, hogy ha rám cuppannál-mondta ezt már vigyorogva- most sem várt választ, hanem ajkaival kért feleletet amit én megadtam neki és viszonoztam a csókot. Ez a csók merőben más volt , mit az eddigiek, mert most már tudtam, hogy ő is ugyan úgy érez, mint én. Miután elszakadtunk egymástól, lassan közeledtünk a stáb felé , ahol eléggé érdekes kép fogadott minket. Ir dühösen állt és farkas szemet nézett Tayel , a többiek pedig csak röhögtek rajtuk. Ahogy beléptünk miden szem ránk szegeződött , még Tayloré is, de úgy látszik, neki nem lett volna szabad, mert barátnőm éljenezve felkiáltott, hogy:
-Én nyertem! Igen, én nyertem!-kiáltott még mindig boldogan, amikor megszólalt Jay és ezzel válaszra kényszerítette őt, s így nem tudta tovább folytatni az örömujjongást. Végre mi is megtudtuk, hogy mi történt a távol létünkben.-Hát az volt -kezdett bele-, hogy nem hitték el , hogy kibírom, hogy nagyon sokáig ne pislogjak, így fogadtunk, és hát neked köszönhetően-megölelt -megnyertem, mert ugye Tay félre nézett és így megkapja azt ami a vesztesnek jár-mondta és ezzel befejezte a történetet.- És ti hol jártatok-kérdezte és erre a kérdésre már többen is felkapták a fejüket.
-Igen mi is kíváncsiak vagyunk -szólt minden hím nemű lény, aki a nemrég váltott csókunkat végig nézte, és mind kaján vigyorral figyelte , miként is pirulok el. Szerencsére Jay egy jól irányzott válasszal kimentett minket és neki segített Ashley is aki meg elkezdte kérdezgetni Irt minden féléről. Hálásan pillantottam mindkét személy felé és végre egy felszabadult mosoly árasztotta el az arcomat.